Október vége van, lassan novemberre vált a naptár. Természetesen az üzletek dugig vannak tömve csokimikulásokkal, rózsaszín műfenyőkkel, karácsonyi dekorációkkal, édesanyám pedig csak kapkodja a fejét, amikor szaloncukrokkal találkozik a boltban. (Mindezekről majd másik, külön cikkben, hiszen megérdemelnek ennyit a csokimikulások. Meg Kasszás Erzsi is, ha már október elejétől karácsonyi dekorációval szambázik, és olyan fejhangon visít, hogy a tévébe legszívesebben téglát dobnék...) Ám ha magunk mögött hagyjuk a sok hülyeséget, amit ránk akarnak ilyenkor tukmálni, valami sokkal fontosabb üzenetet közvetíthet ez az időszak. Elérkezett az évnek azon része, amikor szeretteinkre emlékezünk, a családdal közösen kivisszük a virágokat, meggyújtjuk a gyertyát, kézen fogjuk a kicsiket, és együtt emlékezünk. Emlékezünk a szeretteinkre november elsején és másodikán. Manapság viszont valami más, egészen új őrület is szárnyalóban van: a Halloween. Mai cikkemben kicsit ezt az újfajta őrületet próbálom boncolgatni.
Engedjétek meg, hogy néhány emlékemet megosszam veletek: édesapám egyik évben felcsattant, hogy az ő idejükben szó nem volt tökfaragásról, meg bohóckodásról. És ez így volt rendjén: amikor a televízióból még nem az "ámerikai" stílus folyt (nem is volt mindenütt tv, hanem a falu összegyűlt, közösen néztek egyetlen készüléket, és internet sem volt még, ahonnan jöjjenek a divathullámok) jobb esetben is csak azt tudták, a szomszéd országban hogyan ünnepelnek, nem volt ám Deszpaszító, meg hasonlók. Ám ahogy a tv, az internet, a média helyet követelt magának az emberek életében, úgy jöttek sorban a divathullámok is.
Az utóbbi években pedig már szinte nincs is olyan ember, aki ne ismerné a Valentin napot, vagy a Halloweent. A nagynéném Amerikában élt elég hosszú ideig, szóval amikor ezekről az időkről mesélt, láttam magam előtt, milyen jó dolog lehet, amikor gyerekek állnak az ajtó előtt, és a mancsukat nyújtva cukorkát kunyerálnak. (Neki a következő volt erről a véleménye: blööö, bármit, csak azt ne többet...) Na de lássuk, mit is ír a Halloweenről a Wikipédia. Csak a biztonság kedvéért, hiszen ha ünnep, akkor tudjuk már, mit ünneplünk, meg amúgy is ciki, hogy begyűrűzik hozzánk valami új, mi pedig ezt a dolgot Helloween-nek, Halówen-nek, és más nyalánkságnak írjuk...
 |
| Igen, az ott egy kés, a félkész állapotú, elfuserált dinoszauruszom szájában. |
"A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt. (...) Magyarországon ez az ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő üzlet és nagy forgalmat jelent az angolszász népszokás eltorzított, magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász protestáns ünnep alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak, a magyar kultúrközegben idegennek és néhány horrorisztikus kellékét visszataszítónak tartják."
Előre leszögezem, semmi problémám a Halloween-nel. Évek óta farigcsálunk a családommal, nézzük ahogy az ablakban világítanak az (általam elég nyomira sikerült, konkrétan egy elfuserált dinoszauruszra hasonlító) tökök, és akkor jajdejóhóhahó, most mi is kicsit amerikaiak vagyunk. De például a fentebb említett (azaz ünneplünk valamit, de leírni nem tudjuk, ha pedig rákérdezek hogy pl. mire fel faragnak tököt, vagy mi a tök szimbólum jelentése, a válaszok között minden van, csak a jó nem...) dolognál kinyílt a bicska a zsebemben. Először is: tudjuk, hogy mit miért ünneplünk. Mert ugye közfelháborodás és köznevetség tárgya lenne az az amerikai, amelyik nem tudja, hogy a Halottak napját miért is tartják a Magyar emberek...
Aztán kinyílik akkor is, amikor a Halloween fontosabb, mint a saját hagyományunk. Aminek soha nem szabadna megtörténnie. A Halloween, a Mindenszentek, és a Halottak Napja egymástól teljesen különböző ünnepek, mindnek megvan a maga rendje - módja, és ha a helyükön kezelik őket, akkor semmi, de semmi probléma az ég világon nincs. A Halloween a bohóckodásról szól, a másik kettőn pedig mindenki legyen szíves megkomolyodni, mert ezek a csendről szólnak, és ezeken nem elfogadott a hangoskodás. Másrészt aki tanult valaha is marketinget - vagy használja a józan eszét - az pontosan tudja, hogy a világot a pénz mozgatja. És jól tudja ezt a konyhásnéni, a villanyszerelő, a boltosnéni, a vécépucoló, a kukás, a kéményseprő, Kasszás Erzsi (akit megbíztak hogy próbálja meg valahogy azokat a vackokat a gyanútlan vásárlóra sózni) és az, aki júliusban kirakja a karácsonyi dekorációkat a boltokba. Szemfüles eladó = nem kis extra bevétel. That's all, folks.
De akkor mi lehet a jó ebben az egész nagy felhajtásban? Nos, akinek van gyereke (nekem speciel nincs) az bizonyára tudja, hogy ők mennyire fogékonyak az ilyesmire. Tessék összeszorítani a fogakat, és legalább a kedvükért jó képet vágni az egészhez. És amíg faragják a tököt, azt is meg lehet nekik magyarázni, hogy a Halloween messziről érkezett ünnep, ahol helye van a vidámabb dolgoknak is. A Halottak Napja pedig a mi sajátunk (már amennyire ezt egy gyerek megérti.) Másrészt pedig - hiszitek vagy sem - nekem nagyon tetszenek azok a sminkek, amiket a profik (vagy kevésbé profik) ilyenkor az arcukra pingálnak. Ezen kívül ott a Halloween Light show, amikor körbetekerik a házakat LED lámpákkal. Én is gyerek vagyok még, na. Jó ez az ünnep. Csak ne felejtsük el a saját hagyományainkat sem, és nem lesz gond. És hogy ciki-e a Halloween? Mindenki döntsön ezek, és saját belátása alapján.
 | |
| Meg lettem fenyegetve... |
Aztán kinyílik akkor is, amikor a Halloween fontosabb, mint a saját hagyományunk. Aminek soha nem szabadna megtörténnie. A Halloween, a Mindenszentek, és a Halottak Napja egymástól teljesen különböző ünnepek, mindnek megvan a maga rendje - módja, és ha a helyükön kezelik őket, akkor semmi, de semmi probléma az ég világon nincs. A Halloween a bohóckodásról szól, a másik kettőn pedig mindenki legyen szíves megkomolyodni, mert ezek a csendről szólnak, és ezeken nem elfogadott a hangoskodás. Másrészt aki tanult valaha is marketinget - vagy használja a józan eszét - az pontosan tudja, hogy a világot a pénz mozgatja. És jól tudja ezt a konyhásnéni, a villanyszerelő, a boltosnéni, a vécépucoló, a kukás, a kéményseprő, Kasszás Erzsi (akit megbíztak hogy próbálja meg valahogy azokat a vackokat a gyanútlan vásárlóra sózni) és az, aki júliusban kirakja a karácsonyi dekorációkat a boltokba. Szemfüles eladó = nem kis extra bevétel. That's all, folks.
De akkor mi lehet a jó ebben az egész nagy felhajtásban? Nos, akinek van gyereke (nekem speciel nincs) az bizonyára tudja, hogy ők mennyire fogékonyak az ilyesmire. Tessék összeszorítani a fogakat, és legalább a kedvükért jó képet vágni az egészhez. És amíg faragják a tököt, azt is meg lehet nekik magyarázni, hogy a Halloween messziről érkezett ünnep, ahol helye van a vidámabb dolgoknak is. A Halottak Napja pedig a mi sajátunk (már amennyire ezt egy gyerek megérti.) Másrészt pedig - hiszitek vagy sem - nekem nagyon tetszenek azok a sminkek, amiket a profik (vagy kevésbé profik) ilyenkor az arcukra pingálnak. Ezen kívül ott a Halloween Light show, amikor körbetekerik a házakat LED lámpákkal. Én is gyerek vagyok még, na. Jó ez az ünnep. Csak ne felejtsük el a saját hagyományainkat sem, és nem lesz gond. És hogy ciki-e a Halloween? Mindenki döntsön ezek, és saját belátása alapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése