Vannak a Földön csodálatos
városok, természeti kincsek, történelmi emlékhelyek, amelyekről
mindenki hallott már, és amelyek talán szerepelnek a bakancslistákon is. Az emberi beavatkozásnak, a klímaváltozásnak, és sok más tényezőnek köszönhetően azonban néhány hamarosan teljesen
eltűnik a föld felszínéről, így ha tehetjük, foglaljunk repülőjegyet, mert nem sokáig lesz alkalmunk látni őket. Nagy valószínűséggel ezeket a csodákat mi látjuk utoljára, az utánunk következő generációk már csak képeskönyvekből fogják őket csodálni. És amikor ezt a cikket írom, akkor jövök rá, micsoda szörny is az ember: azt hiszi, itt a világvége, mert csak feketében árulták az új IPhone X-et, nem működik a távirányító, nincs eléggé felrázva a párnaciha, vagy nem kapott mazsola nélküli túrós batyut a boltban. Vannak olyan változások a világban, amikért sokkal inkább kellene aggódni, és ideje lenne a vészharangokat megkongatni. De persze kit érdekel, mi folyik az Északi - sarkon, hogy lángol a szibériai permafroszt és eltűnik az esőerdő, mi jól vagyunk, megvagyunk, köszönjük...
A mai írásomban olyan helyeket mutatok be nektek, ami nagy valószínűséggel eltűnnek a következő 20, 50, 100 évben, az emberi tevékenységnek, a klímaváltozásnak, és sok más dolognak köszönhetően. A cikkhez saját tanulmányaimon kívül forrásokat is felhasználtam, ezeket lent megtaláljátok.
Északi sark
Veszélyt jelent: jégolvadás
Jegesmedve (Ursus Maritimus)
Az utóbbi négy évtizedben felére csökkent az északi
sarki jégtakaró nyári kiterjedése, és a jelek szerint az olvadás nem áll
meg, sőt, egyes előrejelzések szerint éveken belül eljöhet az a pont,
amikor nyárra szinte semmi nem marad belőle. Ez végzetes az olyan fajok számára, mint például a Jegesmedve - mert az úszó jégen nem tud fókára vadászni, és éhen pusztul. A felmelegedés ráadásul gazdasági haszonnal kecsegtet, hiszen a jég alatt nyersanyagkincs rejtőzik. A kérdés az, hogy ezen képes lesz-e
békésen osztozkodni Oroszország, az Egyesült Államok és a többi
jelentkező, illetve hogy az osztozkodásban a saját anyagi érdekek
mellett figyelembe veszik-e a jövőt, hiszen a sarkköri
olajkitermelés tovább súlyosbítaná a közelgő
klímakatasztrófát. Csak idő kérdése, hogy mikor fogy el a
jég, az évtizedes folyamatok ugyanis egy irányba mutatnak: a
klímaváltozás sehol sem produkált még olyan látványos változásokat, mint az
Északi-sarkon. És itt a történet nem áll meg, hiszen sokan úgy gondolják, az ottani olvadásnak nem lesz hatása a világ többi részére. De, lesz. Mert az olvadó jégnek valahova folynia kell...
Maldív - szigetek, Tuvalu és Kiribati
Veszélyt jelent: tengerszint - emelkedés
Az 1192 darabból álló szigetcsoport a világ legalacsonyabban levő területe, emiatt a
gleccserek olvadása miatti tengerszint-emelkedés egyik legkorábbi
áldozata. Ezt a paradicsomot katasztrófa fenyegeti, a mérési
eredmények szerint a tengerszint 1 centiméterrel emelkedik évente.
Mivel az ország szigeteinek 80 százaléka alig egy méterrel fekszik a
tengerszint felett, az ország 360 ezer lakosát evakuálni kell, 100 éven belül pedig a szigeteket elnyeli a víz. A tengerszint-emelkedésre már ma is készülnek, hiszen a maldív elnök bejelentette, hogy állama Indiában fog földet vásárolni azoknak a
polgároknak, akiket az emelkedő vízszint földönfutóvá tesz. De nem jár jobban a többi szigetállam, például Tuvalu, és Kiribati sem, mert a legmagasabb pontjuk öt méterrel van a tengerszint felett, így a tenger gyakorlatilag elnyeli őket. Tuvalu
vezetője 2011-ben menedékjogot kért, hogy
Új-Zéland fogadja be az ország 11.000 lakosát.
Everglades - mocsár (Usa)
Veszélyt jelent: lecsapolás, gátépítés
A világ legismertebb nemzeti parkja Florida déli részén
fekszik, 6000 négyzetméterével az Egyesült Államok
második legnagyobb természeti látványossága. A park az
édesvízi mocsarak élővilágát őrzi, ami csaknem 800 különböző fajt
jelent. 1987 óta a világörökség része, 1993-ban azonban a
felkerült a veszélyeztetett helyek listájára, köszönhetően a
környék mezőgazdasági munkálatainak, amelyek során a parktól északra
lecsapolták a mocsarakat, csatornákat és gátakat építettek. Az Everglades eredeti területének felét mezőgazdasági, ill. városi területté alakították, ami negatívan érinti a vízháztartást és az
ökológiai rendszert. A víz elterelése a dél-floridai lakóövezetek
felé, és a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés pedig további
veszélyt jelent a mocsár számára.
Galapagos - szigetek
Veszélyt jelent: nem őshonos fajok, betegségek behurcolása, turisták
Kéklábú szulák (Sula nebouxii)
A Dél-Amerika partjaitól 1000 kilométerre fekvő
Galapagos-szigetek különleges élővilágát komoly
veszély fenyegeti. A
helyi flóra és fauna pusztulása már Darwin 1835-ös látogatása előtt
elkezdődött, az idevetődő bálnavadászok
korábban is mészárolták az óriásteknősöket, a telepesek macskákat, kecskéket, patkányokat hurcoltak be a területre. A
szigetcsoport élővilágának jelentős ütemű romlása azonban az utóbbi
három évtized során következett be, miközben a turisták száma 14-szeresére nőtt, és eléri az évi 160 ezer főt. A turisták étkeztetésére
több százezer csirkét szállítanak a szigetekre, velük együtt
pedig betegségeket és élősködőket. A szigetcsoporton a turizmus évi 12%-al növekszik, hoteleket, éttermeket, lakóparkokat építenek, járműveket visznek be az érintetlen helyekre. A 40 kis szigetet, 19 vulkáni szigetet, és a közel 40 őshonos halfajt veszélyeztetik a hajók által behurcolt fajok: patkányok, rókák. Ráadásul a szigeten élő hüllők, madarak 3/4-e endemikus faj: sehol nem található belőlük több példány.
Madagaszkár
Veszélyt jelent: erdőirtás
Gyűrűsfarkú makik (Lemur Catta)
Madagaszkár a világ 4. legnagyobb szigete, ökoszisztémáját egyedülálló módon 20 lemúrfaj, és több mint 40 fafaj alkotja, elszigeteltsége miatt pedig az egyik leggazdagabb
terület: a Föld állat- és növényvilágának 5%-a él a szigeten, melyeknek
több mint 80%-a őshonos. 2000 évvel ezelőtt jelentek meg az első emberek Madagaszkáron, azóta a
sziget több, mint 90%-át elvesztette eredeti erdeinek, s ennek oka többek között az emberek kiköltözése a városokból, az ipar bővülése, és a kávétermesztésre használt földterület növekedése. 1950 és 1985 között a sziget erdeinek fele eltűnt, 1985-re az eredeti
erdőknek már csak 34%-a maradt fenn. Az erdőirtás mögött főképp gazdasági okok állnak, hiszen Madagaszkár a Föld
egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama, az ottaniak kifosztják a természeti erőforrásokat, hogy bevételük legyen, valahogy el kell tartaniuk magukat, és ilyenkor a biológiai diverzitás
már nem szempont. Másfelől az állam iszonyatos adósságokba keveredett, kiirtja erdeit, hogy visszafizethesse adósságait az északiaknak, Japánnak, Olasz-, Spanyol,- és
Németországnak.
Nagy Korall - zátony
Veszélyt jelent: Korallfehéredés
A föld legnagyobb korallzátonya 347.000 négyzetkilométeren terül el, szemléltetésképp ez nagyobb terület, mint Hollandia, Svájc, és az Egyesült Királyság együttvéve, és az egyetlen élő dolog, ami látható az űrből. 8000 év kellett hozzá, hogy teljes egészében kialakuljon, és alig 100, hogy teljesen eltűnjön. A globális felmelegedés okozta magasabb vízhőmérsékletről korábban bebizonyították, hogy ez a fehéredés fő oka. Amikor a víz túl meleg, a korallok kilökik a szöveteikben élő algákat, amitől kifehérednek. A korallok túlélhetik a kifehéredést, de stressz alatt állnak és jelentősebb a pusztulás kockázata. A zátonynál életbe lépett a vészforgatókönyv, mert 2017. februárjában 33 Celsius - fokra emelkedett az óceán felszíni hőmérséklete, ami kifehéríti, hosszú távon elpusztítja a korallokat, ez pedig a halakra, rajtuk keresztül az emberekre is csapást mér.
Amazonasi esőerdő
Veszélyt jelent: erdőirtás, erdőégetés
Arany oroszlánmajmok (Leonthopitecus Rosalia)
A brazíliai Amazonas vidékén terül el Földünk megmaradt esőerdeinek
40 százaléka. Az elmúlt 20 év során évente átlagosan 1,8 millió
hektárnyi esőerdő tűnt el a fakitermelés és a mezőgazdasági területek
terjeszkedése nyomán, ez a globális veszteség egyharmadát teszi ki. A brazil erdőirtás jelen méretekben az 1970-as évek elején kezdődött,
amikor megindult az államilag irányított terjeszkedés az ország keleti
és déli területein, majd a 80-as években folytatódott nyugati és déli irányban, valóságos "erdőirtási ívet" vágva, amely a mai
napig az amazonasi erdők még érintetlen területei felé
halad: jelenleg percenként négy futballpályányi (!) erdő tűnik el. Az erdőirtás problémája Dél - Amerikában a legsúlyosabb, főleg az itt élő szegény, gazdaságilag kiszolgáltatott országok miatt, hiszen rájuk jellemző a természeti javak
“kiárusítása”, pl. az értékes trópusi fafajták exportálása.
Másrészt gondot jelent az alapvető élelmiszerek előállítása, a lakosság éhezik, a földrajzi viszonyok miatt pedig a mezőgazdasági
művelésbe bevont területek nagyságát csak úgy tudják fokozni, hogy az esőerdőket elpusztítják. A másik pedig a pálmaolaj - az egyetemen 5 oldalt körmöltem le a témából - megtalálható a Nutellában, a csokoládékban, a chipsekben, szinte minden élelmiszerben. A pálmaolajat ültetvényekről szerzik, és ezeket úgy hozzák létre, hogy felégetik az esőerdőt. És mivel olcsó alapanyag, jól jár a gyártó, jól jár a vásárló. Csak ez annak a szegény kismajomnak az otthonába került, akinek a lába alól eltűnt a talaj...
Sundarbans (India)
Veszélyt jelent: illegális vadászat, élettér csökkenés
A Bengáli-öbölhöz és az indiai-bangladesi határhoz
közeli, 26 ezer négyzetkilométeres Sundarbans a világ legnagyobb
mangrove-rezervátuma, az UNESCO világörökség része, ami a tengerszint-emelkedés és parti
erózió miatt zsugorodik. A terület 50 hüllőfajnak, 120
halfajnak, 300 madárfajnak és 45 emlősfajnak ad otthont, és ebben a régióban él a vadon élő
tigrisek legalább 10 százaléka. Húsz éve a helybélieknek még eszük ágában sem
lett volna a mangroveerdőkben halászni, manapság azonban nyugodtan
megtehetik, ezért a mocsár pusztul, az ott élő tigrisek kénytelenek
máshol zsákmány után nézni. A vidék eróziója miatt a tigrisek
zsákmányállatai - a bordás krokodilok, halak, nagy testű
rákok - fogyatkoznak, s emiatt a nagymacskák száma is vészesen csökken. Az
1960-as években még 500 tigris élt a Sundarbansnál, ma már egyes források
400-ra, mások csak 250-270-re teszik számukat. Az élőhely zsugorodása
miatt megszaporodtak az emberek és a ragadozók közti konfliktusok is: a
tigrisek a szigetek között úszkálnak, s néha betérnek a településekre
is, az utóbbi öt évben mintegy 50 ember életét oltották ki.
Kilimandzsáró (Afrika)
Veszélyt jelent: klímaváltozás, erdőégetés
Zsiráf (Giraffa camelopardalis) és a Kilimandzsáró
Az egyenlítőtől 330 kilométerre, délre fekvő hegy hatalmas bajba került, a globális felmelegedés és a környezetében tapasztalható emberi
hanyagság miatt eltűnhet a hegy tetejét díszítő hó- és
jégréteg. A legújabb kutatások szerint 2018 és 2020 között a hegy
tetejét díszítő hósapka eltűnik, ha nem indul meg a hegy
megmentését célzó program. A csúcs keleti, Kenya felőli oldaláról már korábban eltűnt a hótakaró, így akik szeretnének még havat
látni az egyenlítő közelében, Tanzániába kell utazniuk. A tudósok szerint a hegy csúcsát borító jégtakaró havonta 300
köbméterrel zsugorodik az erős olvadás miatt, ám ezért nem csak a
globális felmelegedés felelős, hanem a hegy erdőségeinek kíméletlen pusztítása is. Az gazdálkodók igyekeznek minél nagyobb
termőterületeket kialakítani a Kilimandzsáró oldalában, ám a favágással
nem bajlódnak, az erdőirtás egyszerű és gyors módjának az
égetést tartják.
Az állandó és kiterjedt területű erdőégetés miatt a
hőmérséklet emelkedik, a forró pernyét a szél pedig felviszi a jéghez.
Az erdőterület vészes zsugorodása miatt a korábbinál jóval kevesebb a
csapadék is a térségben, s az egykor bővizű folyók ma már
legfeljebb csörgedező pataknak nevezhetők. A Kilimandzsáró
hósipkájának eltűnése a turizmust is visszaveti majd, a pusztuló látványért ugyanis minden évben tízezrek fordulnak meg a hegy
lábánál.
Salar De Uyuni (Bolívia)
Veszélyt jelent: Lítiumbányászat
Ahogy terjednek az okostelefonok, a modern elektronikai eszközök, az elektromos autók, úgy nő az
azok akkumulátorát alkotó, áramtermelő képességű lítium iránti kereslet. Ám a
világ lítium-készletének több mint a fele egyetlen sivatag alatt van, így a nyersanyag felszínre hozatala komoly környezeti problémákkal
jár. A 13 millió tonnára becsült lítiumkészletek döntő többsége a Föld ma még érintetlen területein, Dél-Amerikában, az
úgynevezett lítium-háromszögben - Chilében, Argentínában és Bolíviában - fele pedig az Andok legnagyobb kiterjedésű sivatagában, 3600 méteren fekvő Salar de
Uyuni-ban található, ahol 2017. januárjában indult el a bányászat. A lítium hiába "zöld energia", egyre növekvő kitermeléseinek káros
hatásai felbecsülhetetlenek, mert bányászata erősen megterheli az
ökológiai rendszereket, a sós víz talajvízből való kinyerése
megváltoztatja a talajvíz-szintet és a sós alföldek felszínét. A lepárló
tavakban elpárologtatott talajvíz pótlására viszont egyik kitermelő se tesz
kísérletet, és ez felborítja a terület működési egyensúlyát.
Húsvét - szigetek
Veszélyt jelent: turisták, időjárás
A 887 darab különös kőszobrot i. sz. e. 1100 és 1650 között egy erősen omlékony, vulkanikus eredetű kőzetből faragták a helyiek nyelvén Rapa Nuinak nevezett
sziget bennszülöttei. Ezek közül mintegy 300-at a lakosok ismeretlen
technikával elszállítottak a kőbányából, és a sziget partján, talapzaton
állították fel, de ezekből ma már csak kb. 40 áll. Az évente mintegy 20.000
turistát vonzó szobrok a Chile partjaitól 1500 kilométerre fekvő sziget legfőbb
jövedelemforrását képezik. A szobrokat a savas esők, az önző, szemetelő,
szuvenírvadász turisták és a természet viszontagságai egyaránt kikezdték, állapotuk erősen romlik, és ha nem történik megfelelő lépés a konzerválásuk érdekében,
hamarosan teljesen elpusztulnak.
Velence
Veszélyt jelent: süllyedés, cölöpökre építkezés
Velence, a lebegő város 118 elsüllyedt szigetre épült, és több millió cölöp tartja a vízszint felett. 400 gyaloghíd ível át a 170 hajózható csatornán, amelyek a közlekedést biztosítják. A teljesen valószínűtlen helyre, sekély tengervíz fölé, cölöpökre épült város 1100 éven át önálló, független nagyhatalom volt, gazdagságáról számos palota és templom, valamint a bennük őrzött felbecsülhetetlen műalkotások tanúskodnak. Vészjósló adatok szólnak azonban arról is, hogy mindez veszélyben van, a várost ugyanis évről évre nagyobb mértékben árasztja el a víz. A helyiek - tartva a klímaváltozás és a tengerszint emelkedésének további hatásaitól - már most igyekeznek megszabadulni ingatlanjaiktól és áttelepülni máshová. Akik pedig maradni szeretnének, azok megoldást keresnek a problémára: kitalálták, hogy épüljenek zárható-nyitható gátak oda, ahol a víz belép a város területére. Magasabb vízszint idején a gátak zárásával védenék meg Velencét attól, hogy a víz elöntse. Az ökológusok szerint a kapukat állandóan zárva kellene tartani, így a csatornákban megrekedne a víz, ami viszont a halak és a vízinövények létét veszélyezteti.
Macchu Picchu (Peru)
Veszélyt jelent: turisták
Az inka birodalom romjai, és egy láma (Lama Glama)
Az elveszett városként is emlegetett Machu Picchu ad otthont az inka
birodalom romjainak, amelyet 1911-es újrafelfedezése óta rengeteg
turista látogat, annak ellenére, hogy nehezen
megközelíthető, mintegy 8000 méter magasan fekszik. Peru legnagyobb turisztikai
vonzerejére 2014-ben mintegy 1,1 millió ember volt kíváncsi, és ez a
szám azóta is egyre nő, annak ellenére, hogy az UNESCO a látogatók
maximális számát napi 2500 emberben korlátozta. Ha nem történik hamarosan szigorúbb
szabályozás, a 15. századi romváros összeomlik majd, megfosztva a
világot egy rendkívül gazdag emlékhelytől. 2017. Július 1-től a turisták nem mozoghatnak
szabadon, csak 16 fős csoportokban, és előre meghatározott
időpontokban. A helyi hatóságok
rendelkezései alapján nem szabad dohányozni, a sziklákra mászni, alkoholt fogyasztani, enni,
inni, ezenkívül tilos kemény talpú cipők viselete, amik megsértik a talajt. A
pálcás szelfizések és az állványra szerelt fényképezőgépek használata pedig szigorúan korlátozott.
Tadzs Mahal (Agra, India)
Veszélyt jelent: Járművek, turisták, talapzatsüllyedés
Ha valakinek ismerős az "Agra" nevű helyszín, az nem véletlen. Az 1992-ben bemutatott egész estés Disney rajzfilm, az Aladdin Agrabában játszódik, palotáját a Tadzs Mahalról mintázták. A hófehér mauzóleumot 1632 és 1647 között Sáh Dzsahán mogul építtette felesége emlékére, az épület 2004 óta az egyik legnépszerűbb
turistalátványosságnak számít. A látogatók mellett a járműforgalom is komolyan veszélyezteti az épület (sz)épségét, amely a kipufogógáztól besárgul, így hetente
egyszer zárva tartják, hogy tisztítószerrel
letakarítsák. A 17. századi épületet
húszezer munkás építette 21 éven át, az alapanyagokat ezer elefánt
cipelte a helyszínre – és évente hárommillió turista látogatja.
Várhatóan öt év múlva elzárják a nyilvánosság elől.
Kongó - medence
Veszélyt jelent: illegális fakitermelés, bányászat, gerillaháborúk
Mandrill (Mandrillus Sphinx)
Ha azt mondom, megmentésre váró esőerdő, mindenkinek az Amazonas jut
eszébe először. Pedig a Kongó-medence, a világ második legnagyobb esőerdője az 1,3 millió négyzetmérföldes területével legalább annyira
veszélyeztetett, ha nem jobban. Becslések szerint a hét ország (Burundi, Ruanda, Angola, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság, és a Kongói Demokr. Köztársaság) területén fekvő ökoszisztéma területének
kétharmada el fog tűnni 2040-re. Madagaszkár erdeihez hasonlóan itt is az
illegális fakitermelők és a gazdálkodók jelentenek fenyegetést, de
mellettük a bányászat és a gerillaháborúzó seregek által okozott
pusztítás is jelentős.
Remélem, az érdekességek rovat 2018.-as első cikke nektek is legalább annyira tetszett, mint amekkora lelkesedéssel írtam. Továbbra is szeretettel várunk benneteket az oldalon, s ne felejtsetek el máskor is benézni, feliratkozni. Kívánok sok értékes itt töltött percet az új évben is!
Felhasznált források, többek között:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése