Néhány használati tárgy jelenléte a mi életünkben alapvető, nélkülük nehezen tudjuk az életünket képzelni. Ám ezeket valakinek fel kellett találnia, és bizony előtte az embereknek ezeket nélkülözve boldogultak. Jogos a kérdés, hogy mégis hogy tudtak meglenni például fogkefe, fagyasztó, dezodor, vécépapír nélkül. Ám azt kell mondjam: az ember borzasztó kreatív volt, ha valamilyen, nem létező tárgyra "helyettesítőt" kellett találni. Mai szemmel ezek elég idétlenül és furcsán hangzanak, de akkor zseni volt, aki ezeket kitalálta. De minek mi volt az elődje, mit helyettesítettek vele?
Most: hűtő, fagyasztó
Előtte: béka
Mielőtt feltalálták a fagyasztót és a hűtőt, az emberek élete egészen különös volt. Mi történik például, ha nem hűtöd a tejet? Bizony, megromlik. Hűtő és fagyasztó nélkül elég nehéz tárolni a tejet, ezért az emberek nem is itták túl gyakran. De nem az oroszok. Az oroszok békát tettek a tejbe. Ezeknek a kis szörnyeknek a bőrét ugyanis egy olyan peptid vonja be, ami a szennyeződést távol tartja a tejtől. Ezzel a megoldással elég sokáig iható maradt a tej, és persze az olyan baktériumokat is ki lehetett "cselezni," mint a szalmonella és a staphylococcus. Persze helyesebb eljárás, ha pasztőrözik a tejet, hiszen ma már nem sokan bíznák magukat a vakszerencsére. Egészség!
Most: parfüm, dezodor, fürdés
Akkor: virágcsokor
Most: vécépapír
Akkor: kukoricacső
A vécépapír előtt az emberek minden különös dolgot igénybe vettek, hogy intézzék az...intézni valót. A Rómaiaknál ez már egészen különös formát öltött, hiszen ők egy botra erősített szivacson osztoztak (!!!) a nyilvános mosdókban, a görögök pedig összetört cserepet használtak ezen célokra. Az érdekes higiéniai ötletek azonban a birodalmak bealkonyulásával sem értek véget. Amikor a telepesek megérkeztek Amerikába, még nem állt rendelkezésre puha papír. Volt viszont más, ami tömegével termett: kukorica. Amikor később elterjedtek a magazinok, az újságok, az emberek azt használták. Már akkor is tudták, hol a helye a bulvárlapoknak. A higiénia egészen 1857-ig nem változott, akkor lett a vécépapír tömeg gyártásra szánt termék. 1935-ben pedig a gyártók úgy reklámozták a terméket, hogy az "famentes." De előtte...
Most: időszámítás
Akkor: sejhaj babám, lekéstem a vonatot...
A személyi számítógépek előtt is léteztek számítógépek, csak nem olyan formában, mint azt az ember ma elképzeli. A 17. században ezen kütyük helyettesítője olyan ember volt, akit fel kellett bérelned, hogy oldja meg helyetted a másodfokú egyenletet, vagy számolja össze a csekkek végösszegét. :) De a viccet félretéve, ez a munka nagy odafigyelést, és türelmet igényelt. Hiszen - valljuk be - ha odaállítanának titeket, hogy számoljátok ki a nap átmérőjét úgy, hogy még számológépet sem kaptok, szerintem nem találnátok azt a legnagyobb megtiszteltetésnek. Én konkrétan a fejükhöz vágnám a nem létező számológépüket. De ami a legjobb, hogy például az asztronómusok, vagy a matematikusok sem végeztek maguk minden munkát, dehogy is: ezeket az emberi számológépeket alkalmazták, és az ő számításaik alapján dolgoztak...
Akkor: kukoricacső
A vécépapír előtt az emberek minden különös dolgot igénybe vettek, hogy intézzék az...intézni valót. A Rómaiaknál ez már egészen különös formát öltött, hiszen ők egy botra erősített szivacson osztoztak (!!!) a nyilvános mosdókban, a görögök pedig összetört cserepet használtak ezen célokra. Az érdekes higiéniai ötletek azonban a birodalmak bealkonyulásával sem értek véget. Amikor a telepesek megérkeztek Amerikába, még nem állt rendelkezésre puha papír. Volt viszont más, ami tömegével termett: kukorica. Amikor később elterjedtek a magazinok, az újságok, az emberek azt használták. Már akkor is tudták, hol a helye a bulvárlapoknak. A higiénia egészen 1857-ig nem változott, akkor lett a vécépapír tömeg gyártásra szánt termék. 1935-ben pedig a gyártók úgy reklámozták a terméket, hogy az "famentes." De előtte...
Most: időszámítás
Akkor: sejhaj babám, lekéstem a vonatot...
Ma természetesnek vesszük az idő jelenlétét. Órák, naptárak határoznak meg bennünket - talán mert ettől fontosabbnak érezzük magunkat - és persze minden ötödik másodpercben rápillantunk a telefonra, hogy megnézzük, mennyi idő múlva indul a busz, vagy a vonat. És a vonatnál van a kulcs. Ugyanis a vonatközlekedés elterjedéséig az embereket egyáltalán nem érdekelte, mennyi a pontos idő. Ha reggel felkel a nap, akkor felkelünk, ha este lemegy, akkor lefekszünk. Ennyi. Az angliai vasút volt az első, ami az órákat az időszámításhoz igazította, és ezzel olyan korszak vette kezdetét, amikor már nem volt mindegy, hogy öt perc múlva lesz kilenc, vagy kilenc perc múlva lesz öt. De miért nem volt mindegy? Mert ha lekésted a vonatot, kapa, nem volt még rendszeres vonatközlekedés, a következő egy hét múlva (!) ment. És csak hogy lássátok, nem a levegőbe beszélek, a BBC Historyban egy kutató publikál rendszeresen érdekes cikkeket, amit itt, itt, és itt tudtok megnézni. Sokat használtam ezeket az egyetemen is. Szóval a vonat nem vár...
Most: mesterséges fény
Akkor: részletekben alvás
Ma a házaink non - stop, napi 24 órában fényben úsznak. A mesterséges világítás megjelenése előtt azonban az emberek alváshoz való viszonyulása is más volt. Egy tanulmány szerint az alvási szokások akkor változtak óriásit, amikor az emberek elkezdték a házaikat lámpákkal, villanyégőkkel kivilágítani. Míg az alvás nekünk 7 - 8 órát vesz igénybe, a mesterséges fény feltalálása előtt az emberek alig 4 órát aludtak, azt is megszakításokkal. Gyakran keltek fel az éjszaka közepén, és órákat töltöttek például a házimunka elvégzésével. Ez persze az alsóbb osztályokra vonatkozott, mert felsőbb körökben például írással, vagy az életről való elmélkedéssel töltötték az álmatlan éjszakákat. Jóccakát!
Most: számítógépek
Akkor: emberi számítógépek
A személyi számítógépek előtt is léteztek számítógépek, csak nem olyan formában, mint azt az ember ma elképzeli. A 17. században ezen kütyük helyettesítője olyan ember volt, akit fel kellett bérelned, hogy oldja meg helyetted a másodfokú egyenletet, vagy számolja össze a csekkek végösszegét. :) De a viccet félretéve, ez a munka nagy odafigyelést, és türelmet igényelt. Hiszen - valljuk be - ha odaállítanának titeket, hogy számoljátok ki a nap átmérőjét úgy, hogy még számológépet sem kaptok, szerintem nem találnátok azt a legnagyobb megtiszteltetésnek. Én konkrétan a fejükhöz vágnám a nem létező számológépüket. De ami a legjobb, hogy például az asztronómusok, vagy a matematikusok sem végeztek maguk minden munkát, dehogy is: ezeket az emberi számológépeket alkalmazták, és az ő számításaik alapján dolgoztak...
Most: Órák, telefon, híradó, televízió, számítógép
Akkor: Fülkék
Akkor: Fülkék
Egy újabb idővel kapcsolatos kérdés: honnan tudod, mennyi a pontos idő? Úgy van, megnézed az órát, a telefonodat, vagy bekapcsolod a tévét, a számítógépet. Azonban a 20. század elején ez még nem így működött. Nagy - Britanniában, 1933-ban állították fel az első, Speaking Clock Hotline fülkét, tükörfordításban ez volt a beszélő óra forródrót. Bárki, aki tudni szerette volna az időt, beült egy, a mai telefonfülkéhez hasonló szerkezetbe, tárcsázott, és egy hang bemondta az időt. És mit gondoltok, mi volt a vonal másik oldalán? Nem ám valami gép, amivel nem kell hetekig foglalkozni, vagy havonta kétszer elemet cserélsz benne, és jónapot. A másik oldalon egy ember ült, aki 0 - 24 az órát leste, és az alapján mondta a pontos időt. Sokan azt hitték, hogy egész nap egy szobában ülni, az órát figyelni, és mondani az időt nagy megtiszteltetés, de nem. A telefontársaságok versenyeket tartottak, hogy megtalálják az aranytorkú bemondókat, egy "szerencsés" pedig megkapta a díjat: napokat tölthetett el egy órát bámulva, és mondhatta az időt vadidegeneknek. És a munkájáért kapott 10 teljes Guineát, azaz mai árfolyamon körülbelül 3500 forintot.
Most: körömvágó
Akkor: nézd mami, már fél méter hosszú a körmöm...
A körömvágót 1875-ben találták fel, és előtte sok időt elvett az emberektől, hogy megtisztítsák a körmüket. A Rómaiak - akik híresek voltak arról, hogy adnak a megjelenésre - késekkel óvatosan lemetszették a körmüket, mint amikor egy almát hámoz az ember. Aki meg nem adott a megjelenésre, lerágta. Keleten, például Kínában a szegények nem törődtek ezzel, mert a munkájuk formálta a kezüket, és a körmüket. A gazdagok viszont olyan hosszúra növesztették, amilyenre csak tudták. Annak a jele, hogy gazdag vagy, és nem dolgozol, a körülbelül 30 cm hosszú (!) köröm volt. És ez ott divatosnak számított. Mint valami horrorfilm, komolyan mondom.
Most: fogkefe és fogkrém
Akkor: porcelán, porrá zúzott csont és kagyló, vizelet (!!!)
Ahogy az írás legelején említettem, az emberek mindig is híresek voltak a kreativitásukról, és ez nem volt másképp a szájhigiénében sem. Az ókorban durva porokat használtak fogtisztításra: a Görögök, a Rómaiak csontból és kagylóhéjból készítettek őrleményt. Ez elsőre durvának tűnhet, de hogy szépítsek a helyzeten, elárulom, hogy utóbbiak ízesítették a port először. Kedvesek, hát nem? Nem. Mert a két íz, amiből választani lehetett, a szén, meg a fakéreg volt. A kínaiak disznószőrrel tisztították a fogukat, a közel-keleten pedig ízesített füvet (nem azt a füvet, ami a kertet borítja, hanem a másikat:)) rágcsáltak. Ezután következtek a spanyolok, akik "frissen facsart" vizeletet (!) használtak erre a célra. Ám ez még nem minden, hiszen ott van az ipari forradalom, ami idején az emberek összetörték a cserepet, a téglát, és azok darabjaival pucolták a fogukat. I. Erzsébet idején pedig tényleg egészen máshogy értelmezték a szájhigiéné fogalmát: néhány zseni azt mondta, hogy pokolba az egész mizériával. Ezután az emberek között az a nézet terjedt, hogy a fekete, lyukas fog egy divatos, menő dolog. Jó étvágyat az ebédhez.
Most: ébresztőóra
Akkor: vízivás, "felkopogók" igénybe vétele
Gondolom, most az jutott eszetekbe, hogy az ébresztőóra és a vízivás hogy függ össze. A dolog egyszerűbb, mint hinnétek, de előtte még mesélek nektek mást. A városban élőket a templom harangjai ébresztették, falun kakasokat tartottak erre a célra. Néhány helyen azonban az ébresztési rituálék egészen különös formát öltöttek. Az őslakos amerikaiaknak még nem volt ébresztőórájuk, ezért lefekvés előtt annyi vizet ittak meg, amennyit elbírt a testük, meg persze a hólyagjuk. Mondanom sem kell, a víznek valahol, valamerre távoznia kell: reggel a hólyagjuk ébresztette az embereket. Egyébként az ébresztés fogalmát Angliában fejlesztették tökéletesre: bérelhettél egy "felkopogót," akinek az volt a dolga, hogy minden átkozott reggel az ablakod alá álljon, és egy bottal dörömböljön. Ha pedig némi pluszt is hozzá akart csapni a keresetéhez, addig folytatta a dörömbölést, amíg fel nem keltél, és meg nem osztottad vele, hogy hova dugja a botját...
Nos, ennyi volt mára. Remélem, ti is ugyanolyan jól szórakoztatok, mint én. Ha tetszettünk, ne felejtsetek el minket megtisztelni a feliratkozással. Számítunk rátok! :)
Tájékoztatlak, hogy a „gay” jelentése eredetileg vidám, boldog, gondtalan. Így a „nosegay” jelentése távolról sem meleg orr, hatalmas baki és pontatlanság annak fordítani, ha nagyon magyarítani akarjuk, akkor „orröröm” lehetne a megfelelő szó.
VálaszTörlésA Frédi és Béni főcímében („You'll have a yabba-dabba-doo time / A dabba-doo time / You'll have a _gay_ old time”) sem azt éneklik, amire elsőre gondolnánk, hanem azt, hogy a vidám perceket tölthetünk el Fred Flintstone/Kovakövi Frédi családjának és barátainak a kalandjainak a nézésével.